Fotó: momkult.hu

“Nézz madárnak!”

Mostanában sokszor hallhatjuk, hogy a világ egyes részein fajok tűnnek el, ezzel szemben szűkebb környezetünkben, egyre több új faj telepszik meg. Ez abból adódik, hogy az élőhelyek egyre szűkülnek, ahonnan kiszorulnak az őshonos állatfajok, és új élőhelyet keresve útnak indulnak. Úgy tűnik városunk, és kicsit tágabb környezetünk megfelelő számukra a megélhetéshez. A természeteshez közeli feltételeket megtalálják parkjainkban, vizeinkben, telepített erdősávokban, és akár ipari létesítményeink területén is. „A természet szeretetét azzal a levegővel szívtam magamba, ami gyerekként a Muhi körüli erdőkben és mezőkön körülvett. Mindig is érdekeltek a madarak. Balogh Gyula madarász barátommal az erdei fülesbaglyok városi megtelepedését kutattuk. Mivel a fülesek természetes fészkelőhelyei a varjúfészkek megfogyatkoztak, éveken keresztül műfészkeket helyeztünk ki a környéken és a város szélén, melyekben a baglyok sikeresen nevelték fel fiókáikat.
Mostanában, ha időm engedi a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, vagy másik nevén a Kis Hortobágy természetvédelmi munkáiba segítek be önkéntesként. Itt Seres Nándor barátommal olyan ritka fajok visszatelepítésében veszek részt, mint a szalakóta, fekete gólya, vagy a kék vércse. Odúkat, műfészkeket, költőládákat helyezünk ki számukra, ezeket karbantartjuk, és a sikeres fészkelések végén, ha eljön az ideje, a fiókákat meg is jelöljük a további kutatások megkönnyítésére. Célul tűztem ki, hogy ezeket a gyönyörű madarakat kicsit kijjebb „csaljam” a természetvédelmi terület peremén túl, a szülőfalum körüli erdőkre-mezőkre is. Amíg legeltetéses állattartás van, addig erre az esély is meg van. Alsó tagozatos diák korom óta nyomom a fényképező gombját, így fotósként természetes volt, hogy a madarakról fotókat is készítsek. A városlakó madarak sokszor nagyon szelídek, megszokták az ember jelenlétét, így viszonylag könnyű őket fotózni. De hogy ne a véletlenen múljon egy-egy kép elkészülte, elkezdtem leseket építeni, amit kihelyezve megszoknak a madarak, őket kevésbé zavarva lehet fotózni a mindennapjaikat. Lenyűgöz a sokszínűségük. A pandémia miatt több időt tudtam eltölteni megfigyelésükkel, fotózásukkal. Legjobban a hétköznapi ember számára szabad szemmel nem nagyon érzékelhető gyors pillanatokat szeretem megörökíteni. Ez a -leghíresebb hazai természetfotósunk, Máté Bence által is megfogalmazott „vértelen vadászat” a hosszú zsibbasztó órákat röpke percekké tudja zsugorítani.”